Az elmúlt hetekben a francia mezőgazdasági dolgozók egyre több tüntetésen adtak számot elégedetlenségükről a francia kormánnyal szemben. A tiltakozások szombaton összecsapásokig fajultak Párizsban – számolt be a The Guardian.
A francia kormány 10 milliárd eurós költségvetési megszorításokat jelentett be, mivel igyekszik visszafogni a költségvetési hiányt, miután a növekedés nem felelt meg a várakozásoknak. A megszorítások ellentmondásos módon 2 milliárd eurót tartalmaznak, amelyet környezetvédelmi és energetikai átállási programokra kellett volna fordítani. További megszorításokat hajtanak végre az oktatásra, az igazságszolgáltatásra, a védelemre és a regionális fejlesztésre korábban előirányzott kiadásokon – írja a Le Monde.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is támogatja a jelenlegi holland miniszterelnök NATO-főtitkárrá jelölését – írja a Reuters. Románia azonban Klaus Iohannis államfőt jelöltheti a posztra, aki viszont elnyerheti a katonai szövetség keleti szárnyán lévő tagállamok támogatását.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The Wall Street Journalnek adott exkluzív interjújában elismerte, hogy az ukrán erők személy- és fegyverhiányban szenvednek, ugyanakkor szerinte Oroszországnak is vannak problémái. Beszámolt egy nagyszabású hibrid művelet állítólagos orosz tervéről is, amely álhírterjesztést, ukrán politikusok elleni merényleteket és intenzív katonai támadásokat kombinálna.
Franciaország legalább 3 milliárd eurós további katonai támogatást ígért Ukrajnának 2024-ig - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és francia kollégája, Emmanuel Macron Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági egyezménye során.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán beszélt a közelgő amerikai elnökválasztásról. Kijelentette, hogy Joe Bident „kiszámíthatóbbnak” találja, mint riválisát, Donald Trumpot – számolt be a The Moscow Times.
Bármikor megindulhat Izrael Rafah elleni offenzívája, az ország nemzetközi partnerei viszont aggódnak a várhatóan magasra ugró civil áldozatok száma miatt - számolt be a Reuters.
Hatalmas visszhangot váltott ki a republikánus elnökjelöltségre legesélyesebb Donald Trump szombati kijelentése, mely szerint ha ő lenne az elnök, az Egyesült Államok nem védené meg a saját védelmükre nem eleget költő NATO-tagállamokat. A leghatározottabban éppen annak az országnak a vezetője kongatta meg a vészharangot, amely pedig GDP-arányosan a legtöbbet költi katonai kiadásokra, Lengyelországé. A régi-új kormányfő, Donald Tusk hétfőn Párizsban és Berlinben járt, hogy erősebb európai biztonság- és védelempolitikai szövetséget kovácsoljon. Míg Lengyelország korábban az európai partnerekkel szemben a biztonság terén mindig az Egyesült Államokat részesítette előnyben, a Donald Trump visszatéréséről való félelem fordulatot hozhat Varsó szövetségi politikájában.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfői párizsi látogatásán azt mondta, a növekvő biztonsági kockázatokkal szemben nincs alternatívája Európa, a NATO és az Egyesült Államok együttműködésének – írja a Reuters.
Joe Biden kampánybeszédében több bakit is elkövetett, többek között az 1996-ban elhunyt volt francia államfővel, Francois Mitterand-al keverte össze Emmanuel Macron jelenlegi elnököt - számolt be a Sky News.
Újabb és újabb uniós országban törnek ki gazdatüntetések, sőt már a semleges Svájc traktorosai is az utcára vonultak. Országspecifikus problémák mellett a demonstrációkat általánosabb gondok is tüzelik: az emelkedő energia-, műtrágya- és szállítási árak, a mezőgazdasági termékek csökkenő árai, az olcsó ukrán importgabona jelentette konkurencia, vagy éppen a zöld átállás, ami az agráriumtól is költséges erőfeszítéseket követel. A radikális jobboldal igyekszik politikai tőkét kovácsolni az elégedetlenségből, az európai parlamenti választásokra készülő kormányok, valamint az EU pedig elkezdtek engedményeket tenni a tüntető gazdáknak.
Az EU egyhangúlag 50 milliárd eurós segítséget szavazott meg Ukrajnának, Orbán Viktor vétófenyegetése után diplomáciai erőfeszítésekkel sikerült meggyőzni a magyar kormányt az egyezség támogatásáról - számolt be a Telex.
Az Európai Unió stabil, kiszámítható és fenntartható pénzügyi támogatást biztosít Ukrajna számára a 2024-2027 közötti időszakra az 50 milliárd eurós pénzügyi csomag egyhangú elfogadásával - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az egynapos brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően csütörtökön. A nyilatkozatok során több európai vezető is hangsúlyozta, nem született semmilyen titkos kompromisszum Orbán Viktor szavazatáért cserébe.
Franciaországban folytatódtak kedden a gazdatüntetések a Párizs és más nagyvárosok körüli bevezető utakon, fogalomlassító akciókkal és szakaszos lezárásokkal, de a fővárosba továbbra is be lehet jutni és a repülőterek irányában is zavartalan a forgalom. Több európai országot követve a spanyol gazdák is tüntetésekre készülnek, miután a három legnagyobb spanyol gazdaszervezet kedden megállapodott a megmozdulásokról.
Néhány hónappal az európai választások előtt méretes lemaradásban van Emmanuel Macron francia elnök pártja a közvélemény-kutatásokban legfőbb ellenfele, Marine Le Pen pártjával szemben. A radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés tör előre, miközben az államfő egyre rendpártibb intézkedésekkel próbálja kifogni a szelet a vitorláikból. A francia kormánynak a gazdák nem nyugvó tüntetésével is szembe kell néznie.
Párizs „ostromát” hirdették meg a francia gazdák, akik már hetek óta tiltakoznak a kormány tervei ellen – írja a Reuters.
India és Franciaország fokozza a védelmi kapcsolatokat, közös felszerelésgyártásról állapodnak meg Macron látogatása során – írja a Reuters.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Emmanuel Macron francia elnök január 30-31-én Svédországba látogat, válaszul Carl XVI Gustaf svéd király meghívására. A látogatás stratégiai jelentőséggel bír, mivel Svédország már nagyon közel került a NATO-csatlakozáshoz azután, hogy Törökország már ratifikálta a lépést, míg az Orbán Viktor vezette magyar kormány is enyhülni kezdett az ügyben.
Az angliai Somersetben épülő Hinkley Point C atomerőmű végleges költsége a fejlesztő francia cég szerint mintegy harmadával emelkedhet. Az EDF becslései szerint az infláció növekedésének is köszönhetően az összköltség elérheti a 2015-ös árakon számított 34 milliárd fontot (mai áron 46 milliárd), ami 8 milliárd fonttal (kb. 3600 milliárd forint) magasabb, mint a 2022-ben meghatározott büdzsé. Ezen felül a tervezett befejezés időpontja is csúszhat három évvel.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
